Van Gogh hatása a 20. századi művészetekre

Van Gogh hihetetlen hatással volt a 20. századi művészetek izmusainak fejlődésére, ezt járjuk körbe ebben a blog bejegyzésben. Van Gogh festői fejlődése gyönyörű példája annak, hogy hogyan változik, fejlődik alakul egy festő életében annak művészeti kifejezésmódja.

Vincent Willem van Gogh (megközelítő kiejtése: vinszent-fan-hoch)  Gogh,Hollandia, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

Testvérével Theoval folytatott aktív levelezései miatt, igen jól dokumentálható Van Gogh művészete. Több mint 800 levél maradt fenn Van Gogh után. melyből kb. 650 szólt Theonak. Ezekből a levelekből nagyon sok mindent megtudhatunk Van  Gogh festészettel kapcsolatos gondolatairól, elképzeléseiről tekintve, hogy ezeket gyakran igen részletesen megírta testvérének, nem ritkán még vázlatrajzokkal is kiegészítette ezeket  leveleket.

Ezek a levelek már csak azért is fontosak, mert nagyon ritka dolog, hogy egy festőművész ennyi írásos dokumentumot hagyna maga után, melyben a saját gondolatait osztja meg a művészetével kapcsolatosan. Így sokkal könnyebb megértenünk, és pontosabban el tudjuk képzelni, mit is szeretett volna kifejezni, mit és miért csinált úgy, ahogyan tette azt, stb.

Van Gogh első időben apjához hasonlóan maga is lelkipásztori pályát választott, és egy ideig egy Belga szénbányász vidéken folytatott az egyház megbízásából hittérítő és tanítói tevékenységet.

Ekötben kezdett el komolyabban foglalkozni a rajzolással és kb. ebben az időben, 1876 – 1880 között születtek első tájképei is.

Majd 1880-ban Hágába költözött ahol műtermet rendezett be, és elkezdte első komolyabb festészeti tanulmányait, végleg felhagyott az egyházi hivatással, és elhatározta, hogy maga is festőnek áll. Eleinte főleg tanulmányokat és vázlatokat készített és a rajzban fejlesztette önmagát.

Elvégezte a Charles Bargue és Jean-Léon Gérome által jegyzett rajzkönyv összes feladatát is, ami az akkori kor egyik legerősebb rajzképzési lehetősége volt az autodidakta módon tanuló rajzolóknak és festőknek.

Ide Kattints a Bargue Rajz képozés megtekintéséhez!

A Bargue könyv 50 művészi rajznyomatból állt, és részletes utasításokkal a látványméretű mérés módszeréről, melyek segítségével ezeket a művészi nyomatokat kellett lemásolni.

Jelenleg a privát oktatást folytató nevesebb Firenzei Művészeti akadémiákon is ezzel a módszerrel kezdik el a hallgatók képzését.

Van Gogh lelkesen vetette bele magát a rajztanulásba, és gyors fejlődésnek indult. Ugyanakkor ezt egész élete végéíg fontosnak tartotta soha sem volt elégedett a rajz színvonalával, és élete végéíg mindíg gyakorolta is magát a rajz fejlesztése terén.

Ebben az időszakban született egyik legelső híres festménye, a Krumplievők is. Ezen a képen a Belga bányászok szegényes életének egy pillanatát örökítette meg, és itt még az akkoriban divatos “anti idillikus realizmust” képviselte.

Ekkoriban fedezte fel a Japán festészetet is. Több Japán metszetet le is másolt, és rövid időre csatlakozott a Franciaországban akkoriban divatos “Japán festészeti mozgalomhoz” is. Ennek lényege, hogy a Japán festészethez hasonló stílusban alkottak egyes művészek.

A Cseresznyevirágzás c. festményen a Japán stílusú témaválasztás mellett szépen tetten érhető az impresszionista hatás is.

Néhány Hágában eltöltött év után Van Gogh Párizsba utazott, ahol Goupil műkereskedőnél vállalt munkát Theo közbenjárásával és beiratkozott Fernard Cormon festő műtermében és itt folytatta tanulmányait. Ekkoriban ismerte meg az impresszionizmust, és találkozott Henri de Toulouse Lautreckel akivel egy ideig baráti kapcsolatot ápolt. Az impresszionizmus nagy hatást gyakorolt rá, és maga is elkezdett ebbe az irányba törekedni.

Párizsban az impresszionistákon kívül a pointillizmus as a szimbolizmus is hatással volt Van Goghra. A szimbolizmusról és a képeken használt szimbólumokról és azok fontosságáról gyakran tett említést Theonak írt leveleiben is.

Seurat és körének pointillizmusa is erős hatást fejtett ki rá, ekkor kezdett kísérletezni az erőteljes faktúrával amiből kifejlődött a rá jellemző “rovátkákból” álló, jellegzetes “Van Goghos” faktúra.

Ezen az önarcképen mind a pointillizmus, megfigyelhető főleg a háttér festésén, ugyanakkor már a Van Goghos rovátkák is jelen vannak a képen. ez egy átmeneti kép a pointilista stílus és saját végső faktúrája között

Valamikor 1887 körül kezdett kifejlődni a saját faktúrája melyet az erős rovátkák jellemeznek.  A fenti önarcképen még megfigyelhető a klasszikus pointilista “pontozás” és a későbbi rá jellemző rovátkázás is. Tanguy apó portréja viszont már tisztán rovátkázással épül fel, de stílusában a Japán stílust is benne van.

Végül 1888-ban a Provancei Arlesba utazott itt is maradt 1890-ben bekövetkezett haláláig.

Ebben az időszakában már elszakadt az impresszionizmustól és továbblépett, kifejlődött saját festői stílusa, melyet poszt impresszionizmusnak hívnak. Ez arra utal, hogy az impresszionizmus utáni, abból következő műfajt hozott létre.

Ugyanakkor gyakran szélsőséges, expresszív színhasználata, és lendületes gesztusai révén az expresszionizmus előfutáraként és a fauvizmus gyújtópontjaként is szoktak rá hivatkozni.

Vaszilij Kadinszkij és Edvard Munch által jegyzett expresszionizmus és a Henri Matisse által létrehozott Fauvizmus egyaránt sokat merített Van Gogh munkásságából.

Ahogyan láthattuk Van Gogh alig több mint 10 évet, életének utolsó évtizedét töltötte a festészet tanulmányozásával. Ebben az időszakban több mint 800 fennmaradt festménye és kb. ugyanennyi rajza született, és feltételezhetően kb. kétszer ennyi alkotása veszett el.

Az életműből és a levelezésekből gyönyörűen nyomon követhető a művészet fejlődése, és saját törekvései önmaga továbbképzésére és a saját hangjának a megtalálására, ami végül utolsó két évére meg is valósult. Van Gogh az akadémista realizmusból és a klasszikus rajzból kiindulva a Japán festészet, a szimbolizmus, az impresszionizmus és a pointillizmus tanulmányozása révén, eljutott egy markánsan megkülönböztethető saját stílushoz.

Amely végül bár csak posztumusz de a 19. század legnagyobb művészei sorába emelte személyét, aki az egyik legnagyobb befolyással bírt a 20. századi művészetek arculatának és irányvonalának fejlődésére.

Ez a fantasztikus fejlődési ív, pedig szerencsére tökéletesen és egyértelműen nyomon követhető fennmaradt alkotásaiból és levelezéseiből.

Bár korai halála miatt csak 10 éve volt a festészet tanulmányozására, mégis kitartó és állhatatos gyakorlásának és önfejlesztésének hála, hihetetlen fejlődésen ment keresztül és megvalósította a legtöbb művészre jellemző álmot, ideát, azaz kifejlesztette saját vizuális nyelvezetét, hatást gyakorolt izmusok létrejöttére és híres festő lett belőle.

Van Gogh életútja és a munkához való hozzáállása sok szempontból példaértékű a művészet fejlődésében pedig nagyon reprezentatív példát ad nekünk.

Kíváncsi vagyok, neked mi a véleményed Van Goghról? Ha van kedved, akkor kérlek írd meg alul a hozzászólások között!

Ha tetszett ez a cikk, akkor nyugodtan megoszthatod a facebookon! 🙂